Ahány ház, annyi szokás. Ahány ország, annyi féle változata egy ünnepnek. Hogy a karácsonyt miként ünneplik a csehek, arról már írtam, nem meglepő módon most a húsvét jön. Elöljáróban annyit, hogy nem vagyunk vallásos család, de a húsvét mindig kiemelt szerepet kapott és a kap az életünkben. Apám már karácsony másnapján a húsvéti sonka illatáról álmodik. Anyám szombaton hajnalban elkezdi főzni egy hatalmas kültéri üstben a speciális, háznál megvett, a biónál is bióbb házi sonkát, mintegy 60-70 koccanó tojás társaságában. A sütőben már sül a házi kalács, illata betölti az egész házat, főleg ha még kint süt a nap is, minden évben a legszebb napok egyike.

Csehországban is tartják magukat a húsvéti szokások, de úgy, ahogy nálunk is, sokat egyszerűsödtek, jelképessé váltak. Kicsit beszélgettünk róla néhány kollégámmal pénteken ebédnél, hiszen húsvéti díszbe öltözött a kantinunk. Érdekes dolog, hogy nem volt húsmentes étel az étlapon.

A húsvét díszszalagokat és pomlázkát jelent, ami az ottani népszokás szerves része. A pomlázka egy bot, amit eredetileg a folyópartokon törtek frissen a legények húsvét hétfő reggelén. Ezzel a bottal megkerestek egy leányt és „frissre” verték vele. Gondolom, mindenki vérmérséklete alapján suhintott oda, de a hölgyek ekkor nem nagyon futhatnak el, sőt kis színes szalagot kötnek a husáng végére. Azaz a jóképű, vagy rámenős ütlegelők estére egy szalaggal vastagon ellátott husánggal csapkodják a lyányokat, akik legalább valamivel puhábban kapják meg a részüket. Természetesen ez már inkább csak jelképes, mint ahogy nálunk a locsolás.

Természetesen a legények megszomjaznak a nagy fizikai munkára, azaz a kiszáradt torkot meg kell nedvesíteni valamilyen serrel vagy slivovicával, azaz pálinkával. Ezért estére néha erősen kell koncentrálni, hogy becserkésszék egy jó rituális ütlegelésre a fehérnépet. Az egyik kollégám mesélte, hogy a nagyapja korában volt egy ló, ami nagy népszerűségnek örvendett a férfiak körében a faluban, mert már akkor is, ott is nagy kérdés volt, hogy ki nem iszik, azaz hajtja a kocsit. Ez a derék paripa azért volt verhetetlen, mert minimális szóbeli instruálással tudott közlekedni. A legények pedig a kocsira felhordott szalmában fetrengtek a szomjúság állandó oltása eredményeképpen. A ló szépen körbevitte őket a faluban, majd megállt szépen a falu szélén, és szépen kivárta, míg valamelyik legény annyira kijózanodott, hogy a többieket hazaszállítsa. Szép történet.

A csehek nem esznek tojást húsvétkor, ahogy értettem, de a tojásfestésnek, díszítésnek évszázados hagyománya van. Be is hoztak a lányok a munkahelyemre néhány jobban sikerültet és a mutogatták mindenkinek. Ezen kívül sütöttek kis süteményeket, amiket átkötöttek színes szalagokkal, ezzel is utalva a vesszőzések szép emlékeire. A hagyományos cseh húsvéti étel a báránysült, amit jó néhányan fognak enni a hétvégén a kollégáim között. És a beránek. A beránek a bárányevési szokásból nőtte ki magát. A beránek egy sütemény, ami egy fekvő kisbárányt formáz, lehet tölteni és szépen feldíszíteni mindenkinek. Én egészben csak a boltokban, láttam, ahol előre sütötten lehet megvenni, de egy magára valamit is adó háziasszony nem égeti magát valami bolti bóvlival, szépen megsüti maga. Ehhez speciális süteményformákat lehet kapni, főleg húsvét előtt szinte mindenütt. A beránek hagyományosan egy piskótaszerű tészta, amit a legtöbb esetben csokiszósszal öntenek le. A tésztája hasonlít a mi kalácsunkra, de piskótásabb. Az egyik kolléganő beránekjéből ettem, ő magokat rakott bele. Reformberánek, mondta. Nekem egy kicsit száraznak tűnt, de valószínűleg más, ha mondjuk frissen van kisütve. Természetesen a beráneket is lehet eszementen díszíteni, mindenféle mázakkal, gyöngyökkel, meg miegymással.

Húsvéti ételük még a mazanec, amit a hagyomány szerint pénteken fogyasztanak, ami egy mazsolás kalács, kevésbé foszlós, mint a miénk, azaz jobban hasonlít egy kis cipóra. A mazanecbe sütés előtt egy keresztet rajzolnak, aminek már a kereszténység előtt is meg volt a maga jelentése (a hold négy fázisát jelképezi a négy rész). A kereszt a sütés során általában eltűnik.  

A húsvét ugyanúgy összehozza a családokat, mint nálunk. Én pénteken egy magyar kollégámmal jöttem haza, aki utoljára karácsonykor jött haza, csak hogy valami keretet adjak ennek az írásnak.

Mindenkinek kellemes húsvétot kívánok. Veselé Velikonoce!