Pont két hónapja érkeztünk ide Prágába. Két hónap alatt már egy kicsit kiismeri az ember a várost. Arra gondoltam, írnék egy kis összefoglalót, hogy mit csináljunk és mit ne, ha már úgy hozta a sors, hogy Prágába vetődtünk.

 

Kezdjük az utazással.  A legegyszerűbb és egyben legdrágább módja, ha repülővel érkezünk. Egy jegy  60-70000 Ft körül mozog, de 4 óra alatt háztól házig letudjuk az utat és úgy érkezünk, mint akit skatulyából húztak ki. Ennél egy fokkal rosszabb autóval jönni: az útfelbontások miatt 6 órán belül csak notórius gyorshajtók érnek ide Budapestről, és az autópálya, ahol nincsen felújítva, lerázza a fülünket a fejünkről.  A vonat nagyon szerencsés megoldás lenne, ha nem legalább 8 órán át jönne, illetve éjszaka több mint 10 órát. Ha éjszaka jövünk, hálókocsival, ezt sem ússzuk meg 50.000 Ft alatt. Persze extraként részt veszünk egy nosztalgiautazáson a Csehszlovák államvasutak szervezésében.

 

Ha autóval érkezünk, nagyon vigyázzunk a gyorshajtással és a parkolással. Erre külön törvényt hoztak, ami alapján elég súlyos büntetést, parkolás esetén azonnali elszállítást kockáztatunk. Ha az autópályán érkezünk Brno felől, van egy 50-es tábla, ahol minden bennszülött nyom egy satuféket, nem véletlen: azonnal a tábla után van egy 3 kamerás automata sebességmérő. Nem csak doboz, meg integető rendőrbábu, mint otthon, hanem minden sávra egy-egy külön kamera. A parkolással kapcsolatban azt javasolták nekünk, hogy inkább hajtsunk be egy mindkét oldalról behajtani tilos utcába és álljunk le ott, mintsem letegyük az autót ott, ahol nem lehet parkolni, mert sokkal kevesebbe fog fájni, és az autónkat is megtaláljuk dolgunk végeztével. Figyeljünk a színes csíkokra az úttesten: ha kéket látunk, ott nem lehet parkolni, csak annak, aki csehül elszavalja a Nemzeti dalt.

 

A tömegközlekedés fejlett, 3 metróvonal, számos villamos- és buszjárat. Célszerű napi-, vagy három napos jegyet venni, mert sokkal olcsóbb, mintha szimpla jegyekből próbálnánk operálni. Ha mégis sima jegyet veszünk, elég az olcsóbb jegyet venni. Annak annyi korlátja van, hogy nem mehetünk vele virágot szedni a prágaszéli mezőkre (csak a belső zónákra jó) és maximum 30 percet tölthetünk az eszközön. A közlekedési eszközök tiszták és kulturáltak. Az utazásokat célszerű Google Maps-szel megtervezni, a járatok menetrendje is fel van töltve, és nagyon szépen lerajzolja, hol kell leszállni a kimondhatatlan és megjegyezhetetlen nevű megállóknál.

Étkezések és a ser. Na igen, a ser, mert mit ér Prága sör nélkül? Mint egy tengerparti nyaralás fürdés nélkül, sanyarú, mint a citromos savanyú káposzta. Ha szállodában szállunk meg, akkor elég jó reggelit adnak általában, osztrák és német mintára. Ha nincsen reggelink, akkor már nehezebb dolgunk van, mert elég kevés reggelizőhely van Prága-szerte, vagy csak mi nem találtuk meg. Vannak a nagy nemzetközi kávézóláncok (Costa Cafe, Starbucks és Paul), ahol meg lehet reggelizni, de jót nem találunk nagyon sehol. Ha szombaton vagyunk a városban, érdemes felkeresni valamelyik termelői piacot, mert mindenféle szabadtéren sült, főtt finomságot árulnak, nagyon jó minőségben. Viszont 11-től van már mindenütt ser. Nagyhasú pirospozsgás cégérek hirdetik mindenütt a nedűt. Prágát az ezer torony városának nevezik, de nevezhetnék az ezer sör városának is. Nagyon sok helyen saját sört mérnek és rengeteg gyártó van, amelynek legalább 6-8 féle saját söre van. Minő kihívás.

Visszaterelve eltévedt gondolatainkat az aranyló italról a szilárd táplálékra. Kerüljünk minden éttermet, ami a Vencel tér-Óvárosi tér - Károly Híd - Hradzsin útvonalon van, ezek olyanok, mintha Budapesten a Váci utcában akarnánk enni. Otthon senki nem olyan hülye, hát Prágában se legyen az. Az árak sok helyen a duplái a normál prágai árnak, a minőség meg messze alatta. És ne tévesszen meg senkit az se, hogy lemegyünk egy utcát a főútvonalról. Na, ott élezik kis szablyájukat az igazi rablók. Aki jót és elviselhető áron szeretne enni, az első kerületben Novy Mestóban, vagy a második kerületben, pl. Vysehradban keressen éttermet. Itt nehéz rosszat találni. Az utcáknak egyébként is Párizs-hangulatuk van, kivéve, hogy néha olyan hideg van, hogy üvegessé fagy a szemünk. Az éttermi árak nagyjából olyanok mint nálunk, egy átlagos sör ár 35 CZK körül van. Ja és ha már sör, meg kocsma. Itt lehet a kocsmákban, sörözőkben dohányozni, készüljünk fel rá. Ingyen wifi szinte minden helyen van és elég jó minőségű.

 

Ha vásárolni szeretnénk, készüljünk fel arra, hogy Prága drágább, mint Budapest. Viszont vannak olyan üzletek, amik otthon maximum online érhetőek el. Az élelmiszerboltok sokkal nívósabbak, mint otthon, beleértve a Tesco expresst is, ahol a pékáru olyan minőségű, mint otthon a biopékségekben. Ha nem riadunk vissza az olyan galádságtól, hogy a frissen vett meleg kiflibe rögtön a fizetés után (vagy tetszés szerint előtt) beletuszkoljunk egy kis finom kecskesajtot és ott helyben bezabáljuk, akkor az is egy igen csudás élmény.

 

Aki régebben járt Prágában, azt meg fogja ijeszteni az a turistatömeg, ami a belvárosban pulzál. Prága szép lassan a világ harmadik legkedveltebb turista célpontjává vált, és nem érdemtelenül. Aki egy kicsit zavartalanabb városnézésre készül, annak október és március között kell a városba látogatnia, bár akkor meg fázni fog, mint a kivert kutya. Állítólag a Szilveszter totál bolondokháza, de majd meglátjuk, mert azt is itt töltjük majd.

 

Hát röviden ennyi, remélem segítettem valamit.